|
|
|
Kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás
Gyakran Ismételt Kérdések
A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítással kapcsolatban leggyakrabban felemrülő kérdésekre találhatja itt meg a válaszokat:
Miért kötelező?
A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás alapján a biztosító a gépjármű üzemeltetése során az általunk másoknak okozott károkat téríti meg. A biztosítás a károsult és a károkozó érdekeit egyaránt szolgálja: a károsult követelése attól függetlenül megtérül, hogy a balesetet okozó gépjármű üzembentartója képes-e vagy hajlandó-e a kártérítést megfizetni; ugyanakkor a biztosítás védi a károkozót is, hiszen a biztosítási díj ellenében a biztosító átvállalja tőle az okozott kár teljes vagy részleges megtérítését.
Milyen gépjárműre kell felelősségbiztosítást kötni?
Minden gépjárműre, melyet a Kresz annak minősít, továbbá a pótkocsikra, félpótkocsikra, mezőgazdasági vontatókra, a forgalmi rendszámmal ellátott lassú járművekre, a munkagépekre és a segédmotoros kerékpárokra.
Milyen időtartamra lehet gépjármű-felelősségbiztosítást kötni?
A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződés alapesetben mindig határozatlan időtartamú. Határozott idejű kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződés kizárólag E, Z és P betűjelű forgalmi rendszámú gépjárműre köthető, az ideiglenes forgalmi engedély kiállításától számított 1 hónapra.
Hol érvényes a kötelező biztosítás? Mi a felelősségbiztosítás területi hatálya?
Sokan nem tudják ugyan, de a hazánkban megkötött biztosítás egész Európára érvényes, a volt Szovjetunió néhány utódállamát leszámítva.
Mi a teendő káresemény esetén?
Ha személyi sérülés is történt, akkor minden esetben értesíteni kell a rendőrséget. Amennyiben a károkozó külföldi állampolgár szintén ajánlatos rendőrt hívni, valamint minden olyan esetben, ahol a felelősség megállapítása nem teljesen egyértelmű. Minden esetben, a másik féllel közösen ki kell tölteni az Európai Baleseti Bejelentőt. Ha nincs kéznél ilyen nyomtatvány, akkor egy üres lap is megteszi, melyen mindkét fél személyes adatait, a baleset körülményeinek részletes leírását (rajz) ill. a gépjárművek adatait kell rögzíteni. Fontos, hogy ha vannak az esetnek tanúi, az ő adataikat is írjuk fel. A vétlen félnek, a károkozó biztosítójánál kell kérni a kárfelmérést. Ha károkozó külföldi, akkor a MABISZ bármelyik tagbiztosítójánál be lehet jelenteni a kárt. Hasznos ilyen esetben feljegyezni a külföldi károkozó felelősségbiztosítójának nevét és a zöldkártyájának számát.
Mi igazolja a kötelező biztosítás meglétét közúti ellenőrzésnél?
Forgalmiengedély-köteles gépjármű esetén a biztosítási kötvény (vagy a biztosító által kiállított - a Rendelet 2. sz. függeléke szerinti - igazolólap) és a biztosítási díj befizetését igazoló bizonylat együtt igazolja a biztosítás meglétét, ezért ezeket a gépjármű üzembentartójának magánál kell tartania és felszólításra közúti ellenőrzésnél bemutatni.
Milyen esetekben fizet a biztosító helyett a MABISZ Kártalanítási Számla?
Kártalanítási Számla kezelője, a MABISZ GKI áll helyt olyan káresemények esetében, amelyekben a kötelező gépjármű felelősségbiztosítást művelő biztosítók egyike sem kötelezhető - fedezet hiányában - a kár megtérítésére. A biztosítási szerződéssel nem rendelkező üzembentartó gépjárműve által a Magyar Köztársaság területén okozott kár esetén. A károsult kárát a Kártalanítási Számla kezelője akkor is köteles megtéríteni, ha a kárt forgalomba nem helyezett vagy a forgalomból kivont gépjárművel okozták. (A biztosítással nem rendelkező üzembentartótól a Kártalanítási Számla a kártérítés teljes összegét és költségeinek megtérítését követelheti.) Az ismeretlen gépjárművel a Magyar Köztársaság területén okozott személyi sérüléses kár esetén (a kártalanítási kötelezettség nem terjed ki az ismeretlen üzembentartó által a gépjárműben, az útban, az út tartozékát képező közlekedési műtárgyakban, az elektromos és a hírközlési berendezésekben és egyéb közművekben, ezek tartozékaiban, valamint a reklámhordozó eszközökben okozott károkra). A külföldi károsult kárát a Kártalanítási Számla kezelője kizárólag akkor téríti meg, ha a károsult országában magyar állampolgár részére a baleset időpontjában hasonló esetben kártalanítás jár. Ha a Kártalanítási Számla kezelője és a biztosító között, illetőleg az érintett biztosítók között vitás az, hogy ki köteles a vétlen károsult kárát megtéríteni, a kártérítés összegét a Kártalanítási Számla kezelője megelőlegezi, és utólag a károkozó biztosítójával elszámol. Figyelem! A károsult - a kár bekövetkeztétől számított - 30 napon belül köteles bejelenteni az ismeretlen gépjármű által okozott káreseményt a Kártalanítási Számla kezelőjének. Ha a károsult a bejelentési kötelezettségének önhibájából nem tesz eleget, és emiatt lényeges körülmények kideríthetetlenné válnak, a Kártalanítási Számla kezelőjének fizetési kötelezettsége nem áll fenn.
Mikortól kell fizetnem a gépjármű kötelező gépjármű felelősség biztosítás díját?
A rendszeres - havi, negyedéves, féléves, stb. - díjat mindig előre kell fizetni, így az első biztosítási díjat a biztosítási szerződés létrejöttekor, a továbbiakat pedig, a díjfizetéssel fedezett időszak első napjáig kell megfizetni. A biztosítási díj megfizetésére az autóvásárlást követő nap 0. órájától már az új tulajdonos köteles. Ezért új gépjármű esetén a forgalomba helyezéséhez, használt autó vásárlásánál a gépjármű átírásához az új tulajdonosnak (üzembentartónak) már rendelkeznie kell a nevére szóló kötelező gépjármű felelősségbiztosítással, de legalábbis fedezetigazolással.
Hogyan tudok biztosítót váltani?
Gépjármű vásárlásakor, illetve évfordulóra történő biztosítóváltás esetén mindenképpen tanácsoljuk, hogy számolja ki, melyik biztosító milyen díjjal kínál szerződést Önnek! A biztosítási szerződést évfordulóra - az évfordulót megelőzően legalább 30 nappal - írásban fel kell mondani. Kötelező gépjármű-felelősségbiztosítások évfordulója minden év január első napja, tehát felmondani az adott év december 1-ig lehet. A biztosítási szerződés megszűnik akkor is, ha az esedékes díjat az Ügyfél nem fizette meg, de ennek következtében a korábban megszerzett bonusz elvész (csak A0 díjosztállyal lehet új szerződést kötni, a malusz fokozat megmarad), és csak annál a biztosítónál lehet a szerződést megkötni, ahol az előző díjnemfizetés miatt megszűnt. Természetesen megszűnik a szerződés az érdekviszony megszűnésével (pl. a gépjármű eladása) is.
A felmondási nyilatkozatnak milyen elemeket kell tartalmaznia ahhoz, hogy elfogadják?
A rendelet sem a felmondásra, sem a kártörténeti igazolást kérő nyilatkozatra nem ír elő különös tartalmi kellékeket. Formáját tekintve a felmondást a biztosítási szerződésre vonatkozó általános szabályok szerint írásban kell megtenni, amely követelménynek a hatályos rendelkezések szerint megfelel a telefax útján történő üzenetváltás is. A felmondásnak az általános szabályokból következően tartalmaznia kell minden olyan elemet, amelyből az ügyfélszándék kétség kívül megállapítható, így abból ki kell derülnie, hogy ki a szerződő, mely szerződést kívánja felmondani (pl. kötvényszám megjelölése, gépjármű azonosítására szolgáló adatok), illetve mely időpontra szól a felmondás. A kártörténeti igazolást kérő nyilatkozatra ugyanezek mondhatók el azzal, hogy a rendelet szerint a biztosító a szerződés felmondáskor (továbbá érdekmúlás esetén) köteles azt kiadni a szerződő külön kérése nélkül is.
Miből adódnak a sokszor nagy díjkülönbségek?
Sokan még mindig azt gondolják, hogy a kötelező biztosítás minden biztosítónál azonos díjért vásárolható meg. A piac évekig tartó fokozatos liberalizációja 2001. január 1-re befejeződött. Ennek kapcsán a biztosítók díjajánlatai jelentősen eltérnek egymástól, ezért érdemes a tarifákat alaposan áttanulmányozni. Ebben nyújtunk Önnek segítséget azzal, hogy oldalainkon megismerheti a piac teljes kínálatát és Online meg is kötheti a kiválasztott szerződést.
Milyen díjkedvezményeket adhatnak a biztosítók?
A díj megállapításánál az általános mérlegelési szempontok mellett biztosítónként eltérően egyéb kedvezmények is lehetségesek, így egyes biztosítók a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás díjából kedvezményt nyújthatnak például ha biztosított: átáll féléves vagy éves díjfizetési gyakoriságra, csekkes díjfizetésről áttér banki folyószámlás díjlehívásra, a kötelezője mellé ugyanarra a rendszámú autóra cascót is köt a társaságnál, kiskorú gyermekei vannak, vagy ha mozgáskorlátozott, stb.
Faxon küldött felmondás esetén, mennyiben jogosult a biztosító ellenőrizni a küldemény hitelességét?
A nyilatkozat formájának (írásbeliség) kérdésétől meg kell különböztetni az okirat valóságtartalmának és bizonyító erejének (pl. teljes bizonyító erejű magánokirat, egyszerű magánokirat) kérdését. A biztosító a telefax útján tett nyilatkozat valóságtartalmát ugyanúgy jogosult vizsgálni, mint bármely más írásos formában tett nyilatkozat esetében, azonban a telefax üzenet esetén ezen jogosultság azért kaphat nagyobb jelentőséget, mert az ilyen küldési forma esetében a technikai feltételek nagyobb mértékben lehetnek befolyással a valódi ügyfélszándék megítélésére. A telefax üzenet könnyebben manipulálható, gyakran előfordul, hogy a fogadónál nem olvasható teljes egészében, így annak tartalmával kapcsolatban kétség merülhet fel. Ugyanakkor természetesen amennyiben a biztosító nem fogadja el valódinak az ilyen nyilatkozatot, azzal felvállalja az elutasítás valamennyi polgári jogi jogkövetkezményét, így adott esetben akár kártérítési felelősséggel is tartozhat. A biztosítónak mindezekből következően kizárólag abban az esetben áll érdekében vitatni a nyilatkozat valóságtartalmát, ha nyilvánvaló körülmények utalnak arra, illetve alapos okból feltételezhető, hogy a nyilatkozatban foglaltak nem fedik a valóságot, pl. egyértelműen visszadátumozott üzenet érkezik a biztosítóhoz. (Itt szükséges megjegyezni, hogy egyes készülék típusok esetén a küldő oldali készülék dátumának átállításával a fogadó oldali készülék az átállítottnak megfelelő dátumot nyomja az üzenetre.)
|
|
|
