Kötelező biztosítás
Biztosítás kalkulátor
Hívjon minket: (1) 999-0620
Ingyenes hívás IP-telefonon, vagy
kérdezze szakértőnket online
FőoldalTudásbázisBiztosítási termékekKötelező felelősség biztosításÁltalános tájékoztató a kötelező biztosításról

Online biztosításkötés

Kötelező biztosítás
CASCO biztosítás
Lakásbiztosítás
Utasbiztosítás
Életbiztosítás
Jogvédelem biztosítás
Vállalkozói biztosítások

Biztosítási információk

Először jár oldalunkon?
Rendszerünk használata
Kérdezze szakértőnket
Elérhetőségeink
Biztosítások
Biztosítási feltételek
Biztosítási szótár
Biztosítók adatai
Oldaltérkép

Kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás
Általános tájékoztató a kötelező biztosításról és annak legfontosabb részeiről

  A kötelező biztosítás szolgáltatása
  Szerződésre kötelezettek
  A szerződéskötés feltételei
  A kötelező biztosítás területi hatálya
  A kötelező biztosítás időtartama
  Bonus-Malus rendszer
  KGFB Flotta

A kötelező biztosítás szolgáltatása
Minden magyarországi telephelyű gépjármű üzembentartója köteles a gépjármű üzemeltetése során okozott károk fedezetére felelősségbiztosítási szerződést kötni, és a szerződést folyamatos díjfizetéssel hatályban tartani. A kötelező felelősségbiztosítás célja az, hogy a gépjárművel okozott károk - a károkozó fizetőképességétől függetlenül - megtérüljenek. A biztosítás megkötése nemcsak az üzembentartó, hanem a biztosító számára is kötelező, a saját díjszabásának megfelelő ajánlat tekintetében. A korábbi szabályok alapján a biztosító helytállási kötelezettsége korlátlan volt. A kormányrendelet 2001-től korlátozta a biztosítók kötelező helytállási kötelezettségét. Az egy káreseményből (az azonos időpontban és okból bekövetkező több kár is egy eseménynek számít) eredő dologi károkért a biztosítók 500 millió Ft maximális térítést fizetnek, míg az egy káreseményből eredő személyi sérülések esetén személyenként 300 millió Ft a maximális térítés.

Szerződésre kötelezettek
A kormányrendelet értelmében szerződéskötésre kötelezett: a gépjármű tulajdonosa, illetve a gépjármű forgalmi engedélyébe bejegyzett üzembentartó. A régi típusú forgalmi engedélyben jelenleg tulajdonos megjelölés szerepel, nem pedig üzembentartó, ettől függetlenül a régi típusú forgalmi engedélyben bejegyzett személy jogosult és kötelezett szerződéskötésre. Az új típusú forgalmi engedélyben elsősorban az üzembentartó adatai szerepelnek, de felhívjuk a figyelmet arra, hogy a jogszabály lehetőséget biztosít arra, hogy ha az üzembentartóval nem megegyező a tulajdonos személye, akkor a tulajdonos is köthessen biztosítást. Nem lehet szerződő a gépjármű bérlője, használója még abban az esetben sem, ha a bérleti, haszonbérleti, használati, stb. szerződésben azt határozták meg, hogy a felelősségbiztosítási szerződés kötésének kötelezettsége a bérlőt, használót terheli. A bérlet, haszonbérlet vagy kölcsönszerződés, ugyanis nem eredményez az üzembentartó személyében bekövetkező változást. Ennek megfelelően a hivatkozott bérleti, használati szerződések olyan jellegű kikötései, amelyek a biztosításkötési kötelezettséget meghatározzák, a biztosítóval szemben nem hatályosak.

A szerződéskötés feltételei
A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződés megkötése érdekében ajánlattal kell fordulni a biztosítóhoz. A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási ajánlatot a biztosító nem utasíthatja el. Az ajánlat-elfogadási kötelezettség független a gépjármű korától, műszaki állapotától (a gépjármű forgalomra való alkalmasságának megítélése az erre jogosított hatóság feladata), az üzembentartó személyétől. Az új kormányrendelet megkülönböztet a rendszerbe új belépőt, ill. már szerződéssel rendelkező üzembentartót. Minden új KGFB szerződés megkötésénél nyilatkoznia kell az üzembentartónak, hogy a rendszerbe új belépő-e, illetve rendelkezik/rendelkezett-e azonos gépjármű-kategóriába tartozó (személygépkocsi, motorkerékpár, autóbusz, tehergépkocsi, vontató, mezőgazdasági vontató) KGFB szerződéssel. Ha a biztosítási szerződés a biztosítási időszak tartama alatt díjnemfizetés miatt szűnik meg, az üzembentartó az adott biztosítási időszak hátralévő részére fedezetet nyújtó szerződést annál a biztosítónál köteles megkötni, ahol a biztosítási szerződése díjnemfizetéssel szűnt meg. Az üzembentartó új ajánlatát kizárólag az a biztosító jogosult és köteles elfogadni, ahol a szerződés az adott biztosítási évben díjnemfizetéssel szűnt meg. A szerződés hatálya alatt további felelősségbiztosítási szerződés ugyanarra a biztosítási időszakra érvényesen nem köthető. A biztosító károsult követelését akkor is köteles kielégíteni, ha a káreset a biztosítási szerződés díjnemfizetés miatt történő megszűnését követő 30 napon belül következik be. Az ezt követő időszakra azokat a szabályokat kell alkalmazni, mint amikor az üzembentartó nem rendelkezik szerződéssel (Kártalanítási Számla).

A kötelező biztosítás területi hatálya
Az új szabályozás értelmében a szerződés területi hatálya az Európai Gazdásági Térség és Svájc területe, valamint a nemzetközi zöldkártya rendszer azon országainak területére terjed ki, amelyek nemzeti irodájával a magyar Nemzeti Iroda megállapodást kötött. A nemzetközi megállapodásban résztvevő országok listáját a PSZÁF teszi közzé.

A kötelező biztosítás időtartama
A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás alapesetben határozatlan tartamú. Biztosítási időszakon a naptári évet kell érteni, a biztosítási évforduló minden év december 31. napja. Határozott időtartamú szerződés megkötésére meghatározott esetekben kerülhet sor.

Bonus-Malus rendszer
A bonus-malus rendszer csak arra a gépjármű-üzembentartóra (természetes- vagy jogi személy) vonatkozik, aki a gépjárművére határozatlan időre szóló, egyedi biztosítási szerződést kötött. Az új szabályozás kiterjesztette a rendszert a személyautókon túl a buszokra, tehergépjárművekre, vontatókra, mezőgazdasági vontatókra és motorkerékpárokra. A gépjármű-üzembentartókat un. bonus-malus osztályba kell sorolni, és az abban elért fokozatuk alapján kerül sor a biztosítási díj megállapítására. Mivel a buszokra, tehergépjárművekre, vontatókra, mezőgazdasági vontatókra és motorkerékpárokra a rendszer csak 2001-ben indul, ezért A0-tól eltérő besorolásuk csak 2003. január 1-jével lehetséges. Az első megfigyelési időszak 2001. július 1-jétől 2002. június 30-ig tart.

Bonus: Díjkedvezmény, amellyel a biztosító az ügyfél tartós kármentességét honorálja. Ahhoz, hogy a szerződés bonus-malus osztályba sorolása a tárgyévet követő év január 1-jén egy osztályt emelkedjen, a szerződésnek a megfigyelési időszakban legalább 9 hónapig hatályosnak és kármentesnek kell lennie. Malus: Pótdíj, amelyet a biztosító akkor alkalmaz, ha ügyfele - a biztosítási időszakon belül - igénybe veszi a biztosítási szolgáltatást, kárt okoz. A malus a következő időszak díjait növeli.

KGFB Flotta
Magánszemélyekkel, gazdálkodó szervezetekkel, illetve vállalkozókkal abban az esetben köthető keretszerződés (flotta), ha a biztosítani kívánt gépjárműveik száma legalább 5 db. A szerződés kötésének feltétele, hogy a keret-megállapodásban biztosított gépjárműveknél egyazon (magán vagy jogi) személy legyen a forgalmi engedélybe üzembentartóként bejegyezve.
KGFB Flotta díjszámítás >>

Főoldal  ::  Díjszámítás  ::  Tudásbázis  ::  Kárügyintézés  ::  Segítség  ::  Kapcsolat  ::  Adatvédelem  ::  Jogi közlemény  ::  Oldaltérkép