Életbiztosítás
Adózási tudnivalók az életbiztosítás kapcsán

Hatályos jogszabály

Az adókedvezmény alanya

Az életbiztosítás fogalma

A nyugdíjbiztosítás fogalma

A rendelkezési jog gyakorlása

A biztosítási tevékenység több ponton is érintkezik adózási jogszabályokkal. A biztosító élet-, nyugdíj-, baleset- vagy betegbiztosítási szolgáltatása mindig adómentes. Az adókötelezettség csak a biztosítási díj vonatkozásában merülhet fel. Ha egy kifizető által fizetett biztosítási díjról van szó, akkor az adómentes díjhoz nem jár adókedvezmény, az adóköteles díj alapján azonnal, a díjfizetéskor adózni kell. A magánszemélyt viszont megilleti az adókedvezmény is (kivéve a 10 évnél rövidebb időtartamú adóköteles díjú életbiztosításokat.

Hatályos jogszabály
A jelenleg - 1998. január 1-jétől - hatályos személyi jövedelemadó törvény rendezi többek között az élet-, és nyugdíjbiztosításoknak értelmezett szerződésekre befizetett díjak adókötelezettségét, valamint a magánszemélyek által igénybe vehető adókedvezmények rendszerét.

Az adókedvezmény alanya
Az adókedvezmény akkor illeti meg a magánszemélyt, ha élet- vagy nyugdíjbiztosítás szerződője. A szerződő a biztosítási jogviszony azon szereplője, akit a biztosítási szerződés szerint a díjfizetési kötelezettség terhel. A szerződés tartama alatt elsődlegesen a szerződő jogosult jognyilatkozat tételére és ő a biztosító jognyilatkozatainak címzettje is. A szerződő és a biztosított személye egybeeshet, de a szerződőt akkor is megilleti az adókedvezmény, ha más magánszemély a biztosított.

Adókedvezmény megilleti a magánszemélyt akkor is, ha ő a biztosítottja a munkáltatója (mint szerződő) által kötött élet- vagy nyugdíjbiztosításnak. A munkáltató által kötött ezen biztosítás éves díja a magánszemély adóköteles jövedelmének minősül, azonban a magánszemély a fizetendő adó kiszámításánál figyelembe veheti az adókedvezményt. A kifizető által kötött kockázati (halál esetére szóló) életbiztosítás, a balesetbiztosítás és a teljes végleges munkaképtelenségre szóló betegbiztosítás adómentes díját nem kell a magánszemély jövedelméhez hozzáadni, de nem számítható bele az adókedvezmény alapjába sem. Ha halál esetére szóló életbiztosítás nem felel meg a mentesség feltételeinek, a kifizető által vállalt díja adóköteles, és ha a kifizető, a magánszemély munkáltatója, akkor adókedvezmény igénybe vehető.

Az életbiztosítás fogalma
Adókedvezmény igénybevételére csak azok a biztosítási szerződések jogosítanak, amelyek megfelelnek a következő követelmények mindegyikének:

• a szerződés határozott időtartamú és az időtartam a szerződés létre jöttétől számítva legalább tíz éves, vagy teljes életre szóló;
• a szerződő a biztosítási tartam végéig járó díjat egy összegben fizeti meg, vagy a díjat azonos időszakonként (havonta, negyedévente, félévente, vagy évente egyszer), azonos összegben rója le, vagy a díjat - a szerződésben rögzített - indexálási (értékkövetési) eljárással növelten fizeti;
• a biztosító szolgáltatása a szerződésben rögzített meghatározott időpont vagy életkor elérésekor, vagy a biztosított halálának bekövetkezésekor válik esedékessé.
• az előre meghatározott indexálási (értékkövetési) eljárás alatt azt kell érteni, amikor a felek a szerződés létrejöttekor meghatározzák a díjak növelésének ütemét vagy annak módszerét vagy mértékét. A tartam alatti csökkenő összegű díjfizetés lehetőségének szerződési kikötése kizárja az adókedvezmény igénybevételének lehetőségét.
• az egy meghatározott időpont vagy az életkor elérése összefüggésében az adókedvezmény csak akkor vehető igénybe, ha a szerződés tartalmazza, hogy az legkorábban a szerződés megkötésétől számított tíz év múlva esedékes. Az olyan meghatározott időpontok, amely nem dátumhoz, hanem valamely tény bekövetkeztéhez kötődnek (pl: házasságkötés, gyermekszületés, tanulmányok megkezdése) nem teljesítik azt a törvényi követelményt, hogy kizárólag tíz éves időtartam eltelte után következnek be. Ezért az adókedvezmény igénybevétele esetén csak olyan feltétellel szerepelhetnek a biztosítási szerződésben, hogy az esemény bekövetkeztének időpontjától függetlenül az ígért szolgáltatásra legkorábban a szerződéskötéstől számított tíz év eltelte után kerül sor.
• ha az életbiztosítási szerződés baleseti és betegségi kockázatokat is tartalmaz, és ezen kockázatok díjrésze a bruttó biztosítási díj tíz százalékánál nem több, akkor a díj egészére és ezen kockázatok díjrésze a biztosítási díj tíz százalékánál több, akkor a díj szétbontásával csak az életbiztosítási díjrészre jár az adókedvezmény. Ez a rendelkezés nem alkalmazható akkor, ha a biztosított magánszemély számára a (munkáltató) kifizető olyan balesetbiztosítás szerződője, amelynek díja a magánszemélynél adómentes.

A nyugdíjbiztosítás fogalma
Az adókedvezmény igénybevétele szempontjából nyugdíjbiztosításnak az a szerződés minősül, amelyben a szolgáltatást kiváltó biztosítási esemény a biztosított

• nyugdíjba vonulása
• a szerződés létrejöttekor érvényes jogszabályok szerint a szerződésben rögzített nyugdíjkorhatár elérése
• illetőleg halála.

A nyugdíjbiztosításnál az adókedvezmény igénybevételének nem feltétele a tíz éves tartam, de ha a biztosító nyugdíjbiztosítási szolgáltatása a szerződés létrejöttétől számított tíz éven belül válik esedékessé, akkor az adókedvezmény csak akkor vehető igénybe, ha a szerződést ellátják olyan záradékkal, amely tartalmazza, hogy a biztosított kizárólag nyugdíjkiegészítő járadékszolgáltatásban részesül. A tíz éven belül esedékes nyugdíjbiztosítási szolgáltatásra vonatkozó előbbi szabályt a szerződéskötéskor rögzíteni kell, vagy a már érvényes szerződéseket az adókedvezmény igénybevételének időpontjáig ilyen záradékkal kell ellátni.

Abban az esetben, ha a nyugdíjbavonulás előre nem látható ok miatt korábban következik be és a záradékkal el nem látott szerződés alapján a biztosító szolgáltatása a tíz éves időtartam előtt válik esedékessé, az esedékesség időpontjában is záradékolható a szerződés, ebben az esetben a szerződés korábbi megszűnése miatt az adókedvezményre való jogosultság nem vész el.

Nyugdíj alatt a saját jogú nyugellátást, azaz az öregségi, korkedvezményes, korengedményes, rokkantsági, valamint az előnyugdíjat kell érteni. Nyugdíjba vonulás alatt a nyugdíjas állapotot is érteni kell. Nyugdíjkorhatár: a szerződés létrejöttekor hatályban lévő jogszabályok szerinti öregségi, vagy korkedvezményes nyugdíjkorhatár.

Nyugdíjkiegészítő járadék az olyan szolgáltatás, amelyet a nyugdíj kiegészítéseként vagy ahelyett, évente legalább egyszer, azonos vagy növekvő összegben, élethossziglan vagy legalább a szerződés létrejöttétől számított tíz évig folyósítanak. Ha a nyugdíjbiztosítás baleseti és betegségi kockázatokat is tartalmaz, a szerződés nyugdíjbiztosításnak minősül, ha a 7-9. pontban leírtaknak megfelel. Egyébként pedig a 6. pontban foglaltakat kell alkalmazni.

A rendelkezési jog gyakorlása
A rendelkezési jog gyakorlásának minősül:

• a szerződés megszüntetése,
• a visszavásárlás,
• az értékesítés,
• az egy éves, vagy annál hosszabb lejáratú kötvénykölcsön felvétele,
• az egy évnél rövidebb lejáratú kötvénykölcsön egynél többszöri felvétele,
• nyugdíjbiztosításnál a szerződéskötéstől számított tíz éven belül esedékes szolgáltatás csökkenő vagy egy összegben történő igénybevétele

A szerződés megszüntetése olyan jogi tény, amely a szerződés alanyainak akaratából - feltételként rögzített tíz éves tartamon belül - eredményezi a szerződés megszűnését. A megszűnést mind egyoldalú, mind kétoldalú jognyilatkozat kiválthatja (a szerződés felmondása vagy közös megegyezéssel történő megszüntetése).

A visszavásárlás a szerződő jognyilatkozatával kiváltott biztosítási szolgáltatás, amelynek alapján a szerződő a befizetett díjaknak a szabályzatban meghatározott részére tarthat igényt. A részleges visszavásárlás is rendelkezési jog gyakorlásának minősül.

Értékesítésnek minősül a biztosítási szerződésből eredő jogosultság(ok) ellenérték fejében történő átruházása (ilyen a bemutatóra szóló életbiztosítási kötvény eladása a biztosított szerződőként való “belépésének” ellenértékhez kötése).

A kötvénykölcsön a biztosítási szerződés alapján a biztosító által - a visszavásárlási összeg erejéig - kamatozó kölcsön formájában nyújtandó szolgáltatás, amelyet a felek legkésőbb a biztosítási esemény bekövetkezésekor vagy a szerződés megszűnésekor számolnak el.

Csökkenő összegű a nyugdíjbiztosítási szerződésen alapuló járadékszolgáltatás, ha az esedékessé váló összegek közül bármelyik alacsonyabb, mint az azt megelőző időszakban kapott biztosítási szolgáltatás.

A szerződés módosítása nem minősül a rendelkezési jog gyakorlásának. A módosítással a felek a szerződés tartama alatt közös akarattal változtatják meg a szerződés feltételeit, így az nem eredményezi a szerződés megszűnését (megszüntetését).

A szerződés módosítása csak akkor jár a kedvezmény elvesztésével, ha ahhoz értékesítés is kapcsolódik, vagy a módosított szerződés már nem felel meg az adókedvezményi feltételek valamelyikének. Az adókedvezményre való jogosultságot nem érintő szerződésmódosítás:

• a szerződés szerinti kedvezményezett személyének megváltoztatása,
• a biztosítási díj vagy biztosítási összeg növelése,
• a biztosítási díjnak vagy a biztosítási összegnek az eredetihez viszonyítottan legfeljebb tíz százalékkal történő csökkentése.

A biztosított jogosultságát az adókedvezményre nem érinti az, ha a szerződő munkáltató helyébe más munkáltató vagy maga a biztosított lép. Nem minősül rendelkezési jog gyakorlásának az az eset, ha a szerződő magánszemély helyébe a biztosított lép.